Kijavítottak.
Én azt gondoltam van némi összefüggés az Amerikát majmoló Halloween őrület és a Baráti Borzongás között, de megnyugtatólag kiderült, hogy nem sok. Bár ez utóbbinál is különféle álcákkal, maszkokkal próbáljuk zavarba ejteni a túlvilágiakat, nálunk a sokak által ismert Vörösbarát-legenda ápolása a cél melyet a hasonló nevű Vörös Barátok Településeinek Hagyományőrző Szövetsége tűzött ki maga elé. Az ő szervezésükben került megrendezésre immáron második alkalommal a frappáns elnevezésű Baráti Borzongás, mely a nevéhez hűen „Barátin” van, borzonganak is a résztvevők, és még közben bort is iszogatnak.
Nagyon jó kezdeményezés, támogatjuk, sőt – a Tűzoltó Egyesülettel karöltve – csatlakoztunk is hozzá, mint egy-egy megállási pont az esti túra során. Már az első évben 2021-ben is meglepő volt a résztvevők száma, voltak nehéz percek az áramló tömeg terelésében és kiszolgálásában, de azért helyt álltunk, és végül mindenki – kizökkenve a COVID szorongásból – kellemes élményekkel tért haza aznap éjjel. Azóta eltelt egy év újból megérkeztünk a Borzongás időpontjához, nekifogtunk hát újra a készülődésnek! Mindenből legyen több, legyen jobb, és úgy általában az egész legyen még emlékezetesebb! A több száz regisztráló plusz a nem regisztrálók tippelt számadatai alapján azért egy kicsit elgondolkoztunk, de megnyugtattuk magunkat, bizonyára kedvesek és együttműködőek lesznek a vendégek, elvégre kultúremberekről van szó a 21. században. Sok dolgot alábecsültünk a szervezés alatt, ezt az egyet viszont fölé.
Akinek nem inge ne vegye magára, de az egész esemény egy sáskajárásra hasonlított, sőt sok szempontból rosszabb volt, mivel a sáskák nem szemetelnek, nem követelőznek, és – sajnos ezt is el kell mondani – nem lopnak. Újra megismétlem; akinek nem inge ne vegye magára! Nagyon sok, sőt a túlnyomó többség kedvesen, kulturáltan vonult végig az útvonalon, semmi, de semmi problémát nem okozott másoknak, vagy nekünk a szervezőknek, de van egy kisebbség, aki valamit nagyon félreértelmezett.
Beszélnünk kell róla, meg kell értetnünk az emberekkel, hogy a faluban létrejövő ehhez hasonló önszerveződő események nem szolgáltatások melyek alá/fölé rendelt viszonyt jelentenek a résztvevőknek. Ezeket mi, helyi civil Egyesületek önként, ingyen, és büszkén szervezzük, és bonyolítunk le. Nem esik jól, ha valakik követelőző magatartással lépnek fel, nem tetszik, ha némelyek egy 5 csillagos szálloda bárjában érzik magukat, és főleg nem tetszik, ha tönkre teszik, vagy akár eltulajdonítják azt, ami nem az övék. Oké, sok gyerek is volt biztosan ők is tettek némi rossz fát a tűzre, de hát ott voltak a szülők is… vagy nem?
Mi ezen – és a többi hasonló – jeles eseményen beengedjük az embereket a saját kis birodalmunkba, megmutatjuk mivel foglalkozunk, mire vagyunk képesek, és hol találnak bennünket, cserébe pedig nem várunk mást csak tiszteletet esetleg néhány dicsérő szót! Az nem lehet, hogy mi „jófejségből” adunk-adunk, és csak adunk, aztán a végén letaposva, kifosztva, szemmel látható kálóval megyünk haza!
Ha lesz jövőre is Baráti Borzongás, az bizonyosan nem ilyen lesz… legalábbis ami a mi tanyánkat illeti! Keretek közé kell terelnünk ezt az intenzív vendégjárást, ahol mind a vendégek mind a vendéglátok csak kellemes élményeket szereznek majd… a szellemeink pedig hajnalra visszatérhetnek a háborítatlan otthonaikba, a százéves borospincékbe!
Stuksza Csaba
Győrújbaráti Pincekultúra Egyesület