Mindjárt az elején helyreigazítanám a jól csengő címet… borosok, és nem csak „boros”, ugyanis nem egyedül voltam Ambrus Attila vendéglátója, viszont csak ez az egyetlen olyan felvétel készült róla, amin tisztán felismerhető. No, de félre a magyarázkodással, a lényeg, hogy a Pincekultúra Egyesület decemberben vendégül látta Ambrus Attilát vagy közismertebbTovább olvasok…
Mivel személyesen sajnos(!) még nem sikerült találkoznunk, engedje meg, hogy így, a betűk és szavak Ön számára talán zavaros világának segítségével mondjunk köszönetet az eddig végzett tevékenységéért! Rendkívüli megtiszteltetésnek vesszük azt a kiemelt figyelmet, amivel a Bika-Horgas, Szűk-Horgas, és Józan völgy által határolt területet kezeli, és – ezt mindannyiunk nevébenTovább olvasok…
Manapság divat különböző fesztiválokat szervezni, vagy akár csak ezekre ellátogatni is, tehát úgy döntöttünk mi is rendezünk egyet! De hát ugye nagy pénz, nagy foci, kis pénz, kis foci, egy kicsit újra kellett gondoltuk a fesztivál fogalmát, így tehát megrendeztük a világ talán leghosszabb fesztiválját, ami nálunk július 15-én kezdődöttTovább olvasok…
Kedves Olvasó! Sajnos rossz hírrel kell kezdenem ezt a kis beszámolót! Bár ezt egyelőre még nem érezzük, minden jel arra mutat, hogy öregszünk! Szinte hihetetlen, de már 5 éve rendezzük meg minden május végén a magyar dal helyi ünnepét, a Radványi Kórustalálkozót! Ez bizony már egy kisebb jubileum! Néhány évTovább olvasok…
Ezt a kérdést szegezték nekem, egy szép nyárvégi estén a győrújbaráti pincesoron, amikor is a tavaly már nagy sikerrel szerepelt Now-ember zenekar volt ismét a vendégünk, és éppen az összegyűlt rajongók között próbáltam átverekedni magam. Bevallom kicsit szíven ütött a kérdés, de némi gondolkodás után azért mégis belefogtam a magyarázatba;Tovább olvasok…
„Minden rendben! Kezdhetünk!” Ez a néhány szó május 28-án délután hangzott el Győrújbaráton a Szűk Horgasban, ahol is ezen a nevezetes napon kerül 4. alkalommal megrendezésre a Radványi Kórustalálkozó. Furcsa volt akkor és ott ilyen szavakat hallani, hiszen eddig még minden évben valami nehezítette a dolgunkat, és az eseményeket sokszorTovább olvasok…
Telnek-múlnak a hétköznapok, dolgozunk, rohanunk, szervezünk, reggeltől estig, közben pedig várjuk a hétvégét, amikor végre szánhatunk egy kis időt magunkra, a családunkra és a barátainkra is. Azután eljön a várva várt hétvége, végre van idő elintézni a ház körüli teendőket, és azokat az apró-cseprő feladatokat, melyeket be sem tervezünk aTovább olvasok…
Augusztus vége van, Győrben egymást érik az idényzáró programok, az emberek pedig kétségbeesetten próbálják még az utolsó élménymorzsákat is kicsavarni az egyre rövidülő nappalokból. A Pincekultúra Egyesületnél ez hagyományosan a borbemutatók ideje, ilyenkor szoktunk vendégül hívni egy-egy arra érdemes borászt, hogy mutassa be borait, vagy akár adjon irányt műkedvelő kollégáinak.Tovább olvasok…
Csendes a pincesor, madárdalt sem hallani, a lenyugvó kora nyári nap sugarai aznap utoljára simítják végig az évszázados téglákat. Két férfi áll mozdulatlan egy pince előtt, szemben a bezárt ajtóval, maga elé meredve. Az ajtó előtt szék áll, rajta egy pohár bor, körülötte számtalan, remegő lángú mécses, mellette az ablakbanTovább olvasok…
Jelentem, megcsináltuk! Nagy feladat volt, kicsit féltünk is tőle, de nem sajnáltuk az időt, a pénzt és az energiát, ennek pedig meg is lett az eredménye! Az immáron másodízben megrendezésre került Radványi kórustalálkozó az idei évben is sikeresen lezajlott. Miért is nagy eredmény ez? Lássuk a statisztikát! Több mint 200Tovább olvasok…